Demokrácia és közjó

A parlamentáris demokrácia és a jogállamiság talán legfőbb erénye, hogy lehetőséget biztosít a hatalmi célok közösen történő meghatározására, és az írott törvényeknek a közösen kialakított célok szellemében és szolgálatára történő megváltoztatására.
A demokrácia játékszabályi tehát békés úton megváltoztathatóak, mely lehetőséggel, ha okosan élünk, társadalmunk jobbá, valamennyiünk számára élhetőbbé tehető.  Tovább >

2 komment

Mottó: A társadalmi erőforrások működtetésének egyedül elfogadható célja a társadalmi békében, a társadalmi jólétben és a természeti környezettel harmonizáló társadalomban testet öltő közjó szolgálata.  Tovább >

A tudás, az információ és az érdekek felismerése döntő jelentőséggel bír a társadalom hierarchikus viszonyait és belső folyamatait átalakító békés társadalmi változásokban. Ezt a kívánatos és lehetséges békés változást nevezhetjük (majd) akár a közjó forradalmának is.  Tovább >

Az ember szabadság utáni vágyánál csak a biztonságot jelentő rend akarása lehet nagyobb.  Tovább >

2 komment

A vezetők és vezetettek közötti bizalmi viszony a demokrácia alappillére, melynek megléte vagy hiánya a demokrácia fokmérője is egyben.
Ennek, a napjainkban egyre kevésbé nélkülözhető bizalmi viszonynak a megteremtésére és megtartására a pártok működésére alapozott képviseleti demokráciák minden jel szerint alkalmatlanok.  Tovább >

1 komment

"Sikeresen leraktuk a kapitalizmus alapjait."
(Jelentés a rendszerváltó pártok XX. összevont kongresszusáról)  Tovább >

Mi fogadható el a józan ész, és a lelkiismeret által a társadalmi erőforrások, a társadalom, mint rendszer működtetésének, működésének céljaként?  Tovább >

A hatalmi hierarchiáknak az államok által is támogatott, minden racionalitást nélkülöző kíméletlen küzdelme hatja át a mindennapjainkat, és állítja szembe egymással az egyéneket, társadalmi csoportokat, és társadalmakat.  Tovább >

Az eszmék és eszme-rendszerek a társadalmi valóságot a társadalmi egyenlőtlenség különböző szintjein létező egyének eltérő csoportjainak a helyzetéből vizsgáló, és a társdalom működtetésének feltétel-rendszereit más és más társadalmi csoportok érdekei mentén újra konstruáló, absztrakt társadalomképek.  Tovább >

Az a társadalom, melynek politikai berendezkedése lehetőséget biztosít egyének, vagy csoportok számára hatalmi ambícióik érvényesítésére, illetve amelyben a politikai döntési mechanizmusok teret engednek eszmei, ideológiai, vagy bármilyen más alapon a legfőbb hatalom részérdekek mentén történő kisajátítására, az nem nevezhető demokráciának.  Tovább >

9 komment

A politikai döntések tényleges célja lehetne akár a közjó is, és persze lehet bármi más, mint például a tőketulajdonosok, a tőke szakadatlan gyarapításának szolgálata. Viszont a kettő együtt nem megy.
Be kellene végre látnunk, hogy a társadalmi erőforrások működtetését és a társadalom belső folyamatainak irányítását nem lehet egyszerre két, egymással teljesen ellentétes irányú célnak alárendelni.  Tovább >

A pártok "genetikailag" alkalmatlanok arra, hogy a társadalom tagjai számára elfogadható, a racionálisan gondolkodó egyének feltétlen bizalmát élvező hatalmi centrumot hozzanak létre, és az államot, mint a társadalom domináns szerveződését a közjó megvalósításának céljával eredményesen működtessék.  Tovább >

A társadalom alrendszereiként megjelenő pártok - céljaik közös jellemzőit ismerve - a rendszer egészének tekintetében egyértelműen antidemokratikus képződményeknek tekinthetőek, és mint ilyenek kivétel nélkül magukban hordozzák egy nyílt vagy rejtett diktatúra csíráját.  Tovább >

2 komment

A történelmi múltban a mai demokratikus közösségek elődei képezték a különböző társadalmaknak azt a rugalmas talapzatát, mely talapzat - a hatalmi hierarchiák változásaitól jórészt függetlenül, legtöbbször azok ellenében - képes volt biztosítani a nemzetekké formálódó emberi közösségek folyamatosságát, azok fennmaradását.  Tovább >

Amennyiben megpróbáljuk a politikáról a múltban rárakódott filozófia, eszmei és ideológia üledékeket lefejteni és elfelejtjük a megtévesztő , a lényeg elfedésére hivatott lózungokat, egy "szimpla" döntési folyamattal szembesülhetünk.  Tovább >

A hatalom megszerzésének és megtartásának "művészete" valójában a politikai harc művészete, amit ma a politika lényegének tekintünk, és hibásan azzal azonosítunk, holott a politika nem más, mint a hatalomgyakorlás napi valósága.  Tovább >

A politika milyensége alapvetően határozza meg társadalmunk működését - fejlődését, vagy hanyatlását - és természetesen egyéni sorsunk alakulását is.  Tovább >

A nyilvánosságot kirekesztő politikai tevékenység törvényszerűen veti a gyanú árnyékát a legdemokratikusabban választott hatalomgyakorlókra is  Tovább >

A tulajdon "szentsége" feltételezi a tulajdonos lehetőségét, ha úgy tetszik jogát arra, hogy legjobb belátása szerint megszabja az általa felhatalmazottak számára a tulajdonosi érdekérvényesítés alapját képező információszolgáltatás rendjét és annak mélységét.  Tovább >

A gazdasági növekedés igazi motorjai a jól működő közepes és kisvállalkozások, melyeknek nemzetközi versenyképessége elképzelhetetlen a vállalkozói érdekeket kiszolgáló, alulról építkező, felülről pedig támogatott döntés-előkészítő műhelyek nélkül.  Tovább >