2009. 03. 30.
A másik út, avagy a demokrácia új paradigmája
A parlamentáris demokrácia és a jogállamiság talán legfőbb erénye, hogy lehetőséget biztosít a hatalmi célok közösen történő meghatározására, és az írott törvényeknek a közösen kialakított célok szellemében és szolgálatára történő megváltoztatására.
A demokrácia játékszabályi tehát békés úton megváltoztathatóak, mely lehetőséggel, ha okosan élünk, társadalmunk jobbá, valamennyiünk számára élhetőbbé tehető. Tovább >
2009. 03. 27.
A közjó társadalmának statikus modellje
Mottó: A társadalmi erőforrások működtetésének egyedül elfogadható célja a társadalmi békében, a társadalmi jólétben és a természeti környezettel harmonizáló társadalomban testet öltő közjó szolgálata. Tovább >
2009. 03. 24.
A közjó forradalma
A tudás, az információ és az érdekek felismerése döntő jelentőséggel bír a társadalom hierarchikus viszonyait és belső folyamatait átalakító békés társadalmi változásokban. Ezt a kívánatos és lehetséges békés változást nevezhetjük (majd) akár a közjó forradalmának is. Tovább >
2009. 03. 22.
A társadalmi bizalomról
A vezetők és vezetettek közötti bizalmi viszony a demokrácia alappillére, melynek megléte vagy hiánya a demokrácia fokmérője is egyben.
Ennek, a napjainkban egyre kevésbé nélkülözhető bizalmi viszonynak a megteremtésére és megtartására a pártok működésére alapozott képviseleti demokráciák minden jel szerint alkalmatlanok. Tovább >
2009. 03. 21.
Kongresszusi jelentés
"Sikeresen leraktuk a kapitalizmus alapjait."
(Jelentés a rendszerváltó pártok XX. összevont kongresszusáról) Tovább >
2009. 03. 19.
Korunk legfőbb kihívásáról
A hatalmi hierarchiáknak az államok által is támogatott, minden racionalitást nélkülöző kíméletlen küzdelme hatja át a mindennapjainkat, és állítja szembe egymással az egyéneket, társadalmi csoportokat, és társadalmakat. Tovább >
2009. 03. 17.
Az eszmékről
Az eszmék és eszme-rendszerek a társadalmi valóságot a társadalmi egyenlőtlenség különböző szintjein létező egyének eltérő csoportjainak a helyzetéből vizsgáló, és a társdalom működtetésének feltétel-rendszereit más és más társadalmi csoportok érdekei mentén újra konstruáló, absztrakt társadalomképek. Tovább >
2009. 03. 16.
A demokrácia hamis paradigmája
Az a társadalom, melynek politikai berendezkedése lehetőséget biztosít egyének, vagy csoportok számára hatalmi ambícióik érvényesítésére, illetve amelyben a politikai döntési mechanizmusok teret engednek eszmei, ideológiai, vagy bármilyen más alapon a legfőbb hatalom részérdekek mentén történő kisajátítására, az nem nevezhető demokráciának. Tovább >
2009. 03. 14.
Cél a közjó, vagy valami más
A politikai döntések tényleges célja lehetne akár a közjó is, és persze lehet bármi más, mint például a tőketulajdonosok, a tőke szakadatlan gyarapításának szolgálata. Viszont a kettő együtt nem megy.
Be kellene végre látnunk, hogy a társadalmi erőforrások működtetését és a társadalom belső folyamatainak irányítását nem lehet egyszerre két, egymással teljesen ellentétes irányú célnak alárendelni. Tovább >
2009. 03. 12.
A politikai döntések természetrajza
A pártok "genetikailag" alkalmatlanok arra, hogy a társadalom tagjai számára elfogadható, a racionálisan gondolkodó egyének feltétlen bizalmát élvező hatalmi centrumot hozzanak létre, és az államot, mint a társadalom domináns szerveződését a közjó megvalósításának céljával eredményesen működtessék. Tovább >
2009. 03. 11.
A pártokról
A társadalom alrendszereiként megjelenő pártok - céljaik közös jellemzőit ismerve - a rendszer egészének tekintetében egyértelműen antidemokratikus képződményeknek tekinthetőek, és mint ilyenek kivétel nélkül magukban hordozzák egy nyílt vagy rejtett diktatúra csíráját. Tovább >
2009. 03. 09.
A demokratikus közösségekről
A történelmi múltban a mai demokratikus közösségek elődei képezték a különböző társadalmaknak azt a rugalmas talapzatát, mely talapzat - a hatalmi hierarchiák változásaitól jórészt függetlenül, legtöbbször azok ellenében - képes volt biztosítani a nemzetekké formálódó emberi közösségek folyamatosságát, azok fennmaradását. Tovább >
2009. 03. 08.
A politika, mint döntési folyamat
Amennyiben megpróbáljuk a politikáról a múltban rárakódott filozófia, eszmei és ideológia üledékeket lefejteni és elfelejtjük a megtévesztő , a lényeg elfedésére hivatott lózungokat, egy "szimpla" döntési folyamattal szembesülhetünk. Tovább >
2009. 03. 07.
A politikai harcról és a politikusról
A hatalom megszerzésének és megtartásának "művészete" valójában a politikai harc művészete, amit ma a politika lényegének tekintünk, és hibásan azzal azonosítunk, holott a politika nem más, mint a hatalomgyakorlás napi valósága. Tovább >
2009. 03. 07.
Politika és politikai rendszer
A politika milyensége alapvetően határozza meg társadalmunk működését - fejlődését, vagy hanyatlását - és természetesen egyéni sorsunk alakulását is. Tovább >
2009. 03. 05.
A közhasznú információ
A tulajdon "szentsége" feltételezi a tulajdonos lehetőségét, ha úgy tetszik jogát arra, hogy legjobb belátása szerint megszabja az általa felhatalmazottak számára a tulajdonosi érdekérvényesítés alapját képező információszolgáltatás rendjét és annak mélységét. Tovább >
2009. 03. 03.
A döntés-előkészítés jelentősége és feltételei
A gazdasági növekedés igazi motorjai a jól működő közepes és kisvállalkozások, melyeknek nemzetközi versenyképessége elképzelhetetlen a vállalkozói érdekeket kiszolgáló, alulról építkező, felülről pedig támogatott döntés-előkészítő műhelyek nélkül. Tovább >