A rendszerváltó politikai elit a korábban általános, "egzisztenciális kockázat nélküli" döntési módot - illetve annak egy, a közérdekkel és közjóval szembemenő "lerabló" változatát - hagyományozta át a talpon maradó, de az idő előrehaladtával egyre csökkenő számú állami és más közösségi tulajdonú vállalkozások irányításában és működtetésében. Tovább >
Az információhiány miatti rossz gazdasági döntések vállalkozói szinten bukáshoz, a birtokolt erőforrások elvesztéséhez, a nemzetgazdaság szintjén pedig a nemzetközi munkamegosztásban, a világgazdaságban elfoglalt pozícióink romlásához, az életszínvonal csökkenéséhez, és egy robbanásveszélyes gazdasági, és társadalmi válsághoz vezetnek. Tovább >
Az állam nem más, mint egy ország polgárainak legfőbb érdekérvényesítő szervezete, illetve az a hatalom, amelyik meghatározza a társadalmi létezésünk alapjait jelentő gazdasági erőforrások működési feltételeit. Tovább >
A rendszerváltoztatás irányába kényszerítő erővel taszított bennünket a szocialista gazdasági rendszer csődje, ami a KGST összeomlásában és ezzel együtt a korábbi gazdasági kapcsolataink krízisszerű megszűnésében nyilvánult meg látványosan. Tovább >
Az állampolgárok jólétét, az élet minőségét, végső soron a társadalmat alkotó egyének fizikai és szellemi szabadságának fokát az ország gazdasági erőforrásai, illetve az azok működtetésével ténylegesen elért teljesítmények alapvetően meghatározzák. Tovább >
Sürgősen választ kell találni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy szándékainkkal, vágyainkkal és érdekeinkkel ellentétesen a közjóval szemben miért a közrossz áll nyerésre az úgynevezett polgári demokráciákban is? Tovább >
A társadalmi jólét állapotát meghatározza, hogy a központi hatalom birtokosai mennyiben használják fel a tudást a politikában, mint döntési folyamatban, és hogy a helyzetük adta lehetőségekkel élve (vagy visszaélve) mennyire teszik azt megszerezhetővé és hozzáférhetővé más közösségi szintű döntéshozók, és az egyének cselekedeteit közvetlenül meghatározó személyes döntések számára. Tovább >
A társadalom belső békéjét az dönti el, hogy az állam milyen érdekek érvényesülését szolgálja, és hogy a központi hatalom irányítása alatt létrejött - törvények által szentesített és megtámogatott - egyenlőtlenségeket az állam polgárai elfogadják, vagy elutasítják. Tovább >
Egy globális ökológiai katasztrófának nem állítanak korlátot a kontinenseket elválasztó óceánok, az államhatárok és az egyén által birtokolt tulajdon határai. Nincs esély arra, hogy egy összeomló természeti és társadalmi környezetből kiemelve valaki létrehozhassa saját túlélési szigetét. Tovább >
Napjaink alapvető ellentmondása, hogy elemi érdekeinkkel ellentétesen, egyéni cselekedeteinken és az irányításunkkal működő gazdasági és társadalmi folyamatokon keresztül irracionális módon és mértékben csökkentjük a társadalomnak, mint közösségi létformának, és az embernek, mint biológiai lénynek az életesélyeit. Tovább >
Az egyének értékrendjének, a társadalmi értékrendnek, és a társadalmi közjónak az egymáshoz való viszonyát - egybeesésüket vagy különállásukat - a mindenkori politika határozta meg, és egészen bizonyos, hogy az határozza meg a jövőben is. Tovább >
Mottó: A társadalmi erőforrások működtetésének egyedül elfogadható célja a társadalmi békében, a társadalmi jólétben és a természeti folyamatokkal harmonizáló társadalomban testet öltő közjó szolgálata. Tovább >
Mottó: A társadalmi erőforrások működtetésének egyedül elfogadható célja a társadalmi békében, a társadalmi jólétben és a természeti folyamatokkal harmonizáló társadalomban testet öltő közjó szolgálata. Tovább >
Mottó: A társadalmi erőforrások működtetésének egyedül elfogadható célja a társadalmi békében, a társadalmi jólétben és a természeti folyamatokkal harmonizáló társadalomban testet öltő közjó szolgálata. Tovább >
Ma még sokak, mi több az érintettek számára sem teljesen nyilvánvaló, hogy egy demokráciában a választásokon nyertes pártok és azok politikusai nem másra, mint a közjó képviseletére és annak minél teljesebb megvalósítására kapnak megbízást. Tovább >
Az élet legkülönbözőbb helyzeteiben más-más cselekvési minták követése célszerű, erkölcsileg elfogadható és igazán emberi. Hogy ezek baloldali, konzervatív, vagy liberális címkéket viselnek, a végeredmény szempontjából szerintem teljesen lényegtelen. Tovább >
A különböző értékrendek az egyén döntést követő cselekedetein keresztül válnak a társadalmi viszonyokat és folyamatokat milyenségükben meghatározó tényezőkké. Tovább >
Mitől függ az egyes rendszerek rugalmassága? Tovább >
Mivel jellemezhető az egyén társadalmi hierarchián belül elfoglalt helye, mi annak fokmérője? Tovább >
A kérdés(magyarul)) a következő: hogyan értelmezhető a struktúra, és a rendszerelemek hierarchiája az emberi társadalom esetében? Tovább >
12
Előző 
1, 